Egy tapasztalat: Budapesten albérletet keresni

A fővárosban ki ne találna magának megfelelő albérletet? Hiszen nagyváros, tele kiadó ingatlanokkal, amik csak jövendőbeli bérlőikre várnak! Nos, a párom és jómagam is ezt hittük, mígnem úgy hozta a sors, hogy Budapesten kellett mielőbb kivehető lakást találnunk. Lássuk a tapasztalatokat.
 

Először is, voltak (bőven) igények, amiket előre megbeszéltünk, nem akartunk felesleges köröket futni. A lakás legyen garzon, bútorozott, lehetőleg kertes (2 kutya tulajdonosaként ez egy fontos szempont), zöldövezeti, csendes, közlekedés szempontjából jó, lehessen autóval parkolni ingyen a ház előtt, és itt jön a bibi, 45, maximum 50 ezer forint legyen a lakás havi bérleti díja.
 

Mondhatni gyorsan rájöttünk, hogy ez nem fog menni, alább kell adnunk, hiszen ilyen igényeket ennyi pénzből nem lehet finanszírozni. Csak interneten keresgéltünk, és csak fényképpel ellátott hirdetéseket hívtunk fel. Minden telefonbeszélgetést azzal kezdtünk, hogy két kis szobakutya is bérelné még rajtunk kívül a hajlékot. Tízből hat (ez jó arány, egy másik városban 10-ből 9) kapásból rávágta, hogy „Sajnos a lakóközösség nem nézné jó szemmel”, így nem is szaporítottuk tovább telefonszámlánkat a további felesleges beszéddel. A szűrés után jött a személyes találkozó a leendő főbérlővel, illetve a lakással. Nem hazudok, ha azt mondom, legtöbbször teljes kiábrándultsággal hagytuk el a helyszínt. Mivel a bérleti díjra szánt pénzből nem engedtünk, ezért a többi igényünkön kellett változtatni, és nem pozitív irányba, ha értik mire gondolok. Az még oké, hogy 28 négyzetméteren nem tudták a nappalit a konyhától különválasztani, és míg én főzöm a reggeli rántottát, addig a párom lába éppen, hogy be nem lóg az ágyról a serpenyőbe, de az, hogy a mellékhelyiség szó szerint a szoba közepén állt egy franciafallal leválasztva, az azért még nekünk, albérletkeresésben megedzett leendő bérlőknek is sok volt.
 

Persze voltak jó tapasztalatok is, ami a lakások állapotát illeti, találtunk minden igényünket kielégítőket, a pénztárcánkhoz igazítva. Ilyen esetekben legtöbbször elkéstünk, vagy kiadták már másnak, de azért nekünk is megmutatták, hogy tudjuk, ilyen is van. Csak reménykedtünk, hogy egyszer időben érünk oda, és mi lehetünk azok, akik miatt másnak tovább kell keresgélnie. Három keserves hét után ez sikerült is.
 

Megtaláltuk azt a lakást, amit tényleg minden szempontból a mi elvárásainkra szabtak. Jöhettek a kutyák, van lehetőség az ingyenes parkolásra, zöldövezeti, és legfontosabb, hogy a bérleti díj sem lépte át a keretet. Mondhatni tökéletes. Így utólag azt mondhatom, megérte rá várni, látni ezt is, azt is, hogy tudjuk a mienket - a kelleténél is jobban- értékelni!